Kanaszta

A kanaszta némileg hasonlít a römire. A fő cél legalább három azonos értékű lapból álló sorokat lepakolni (pl. Q♠, Q♠, Q♥). A römivel ellentétben nem alkothatók sorozatok egymást követő értékű lapokból (pl. 10♣, J♣, Q♣).

Már a 18. században léteztek a kanaszta elődei, a „Comet”, a „Ronda” és a „Manila”. A kanaszta szabályait először 1939-ben írták le Uruguayban. Ezután egész Dél-Amerikában elterjedt, majd az 1950-es években az Egyesült Államokban is rendkívüli népszerűségre tett szert. Azóta számos változata létezik. A játék legizgalmasabb módja, ha többen is játszanak. A canasta szó spanyolul bevásárlókosarat jelent. Ez metaforikusan utal a játék fő céljára, az azonos rangú lapok gyűjtésére.

A játék az itt ismertetett szabályok szerint 2 vagy 4 játékossal játszható. Két játékos esetén 1 az 1 elleni játékról van szó, négy játékos esetén pedig 2 a 2 ellen verseng. A játékhoz két pakli kártya szükséges, amelyek mindegyike kettő dzsókert tartalmaz. Összesen 108 lap van.

A játék célja

A játék elsődleges célja a lehető legmagasabb pontszám elérése és az összes lap lepakolása. A teljes játék több körből áll. Akkor ér véget, ha az egyik játékos vagy csapat eléri az 5000 pontot.

A játék befejezéséhez 2 a 2 elleni játékban legalább egy kanaszta, 1 az 1 elleni játékban pedig legalább két kanaszta szükséges. A kanaszta legalább hét azonos értékű lapot jelent. Helyettesítő lapokkal is kialakítható.

A játék kezdése

A játék kezdésekor minden játékos 11 lapot (2 a 2 ellen) vagy 15 lapot (1 az 1 ellen) kap. A maradék lapok zárt talont alkotnak. A zárt talon legfelső lapja ezután a dobópakli első lapja lesz.

Az első játékos húz egy lapot a zárt talonból vagy (speciális feltételek teljesülése esetén) a dobópakliból. Ezután, ha tud és szeretne, lepakol. Végül el kell dobni egy (potenciálisan kevésbé hasznos) lapot, és véget ér a kör.

Az első lepakoláshoz a játékosnak rendelkeznie kell a minimálisan előírt lapértékkel. Az előírt érték az aktuális pontszám függvénye:

• 50 – Ha a játékos vagy csapat 0–1495 ponttal rendelkezik (az első leosztáskor az érték nem változik).
• 90 – Ha a játékos vagy csapat 1500–2995 ponttal rendelkezik.
• 120 – Ha a játékos vagy csapat legalább 3000 ponttal rendelkezik.
• 15 – Ha a játékos vagy csapat negatív pontszámmal rendelkezik.

A játék menete

Az első lepakolást követően a játék fő elemei a húzás, a lepakolás és a dobás.

1 az 1 elleni játékban minden játékos maga elé pakol, és csak a saját lepakolt lapjait egészítheti ki. 2 a 2 elleni játékban a csapattársak együttműködnek – egymás lerakott lapjait is kiegészíthetik. A játékos vagy csapat nem rakhat le két külön sorozatot ugyanolyan rangú lapokból.

Az egyik fő lépéssorozat így alakul: a játékos húz a zárt talonból vagy a dobópakliból ? lepakol ? eldob egy lapot.

Pontozás

A játékos minden lepakolt lap után pozitív pontokat kap. Ezenkívül további pontok is gyűjthetők. A játék során negatív pontokat is lehet szerezni.

A lapok értéke:

• Dzsóker – 50 pont
• Ász – 20 pont
• K, Q, J, 10, 9, 8 –10 pont
• 7, 6, 5, 4, fekete hármasok – 5 pont

Pozitív pont az alábbiakért jár:

• lapok lepakolása (a fenti értékek szerint)
• egy teljes természetes (piros) kanaszta: 500 pont
• egy teljes vegyes (fekete) kanaszta: 300 pont
• minden birtokolt piros hármas (ha a játékos vagy csapat már lepakolt): 100 pont
• mind a négy piros hármas birtoklása (ha a játékos vagy csapat már lepakolt): 800 pont (4×100 a hármasokért + 400)
• az összes lap lerakása az első lepakolásnál: 200 pont
• dzsókerkanaszta lepakolása: 2000 pont

Az összes lap lerakása az első lepakolásban (és ezzel bónuszpontok szerzése) akkor lehetséges, ha a lepakolás tartalmaz egy kanasztát. Ez kivételes eset, és akkor történhet meg, ha nem teljesül az első lepakoláshoz szükséges értékkövetelmény. Ebben az esetben a játékos az összes lapot lepakolhatja végső dobással vagy anélkül is. Ha egy játékos lapot húz a dobópakliból, abban a körben az összes lapot le kell raknia, amelyet a pakliból húzott.

Negatív pontok a leosztás végén kaphatók az alábbiakért:

• a játékos kezében maradt lapok (a fenti értékek szerint)
• minden kézben maradt fekete hármas: –100 pont
• minden piros hármas, ha a játékos vagy csapat még nem pakolt le: –100 pont
• négy piros hármas, ha a játékos vagy csapat még nem pakolt le: –800 pont (4×(–100)=400)

Hármasok

A hármasok különleges lapok.

A fekete hármasok nem pakolhatók le a szokásos módon. Egy játékos vagy csapat köre során csak három vagy négy fekete hármas rakható le, és ebben az esetben vége a leosztásnak. Egyenként 5 pontot érnek. Ha egy játékos eldob egy fekete hármast, senki nem húzhat a dobópakliból a kör végéig. Ha a leosztás végén egy játékos vagy csapat kezében még van fekete hármas, az 100 negatív pontot ér.

A piros hármasok bónuszlapok. Ha egy játékos a zárt talonból piros hármast húz, vagy leosztáskor azt kap, azt azonnal fel kell fedni a többi játékos előtt, és a játékos automatikusan másik lapot kap helyette a zárt talonból. Ha egy játékos vagy csapat piros hármast húz a dobópakliból, azt azonnal fel kell fedni, ám a játékos vagy csapat nem kap másik lapot helyette. Időnként előfordulhat, hogy a játék kezdetén egy piros hármas található a dobópakli tetején. Ebben az esetben a dobópakli be van fagyasztva.

Helyettesítő lapok (2, dzsóker)

Bizonyos speciális lapok bármely más lapot helyettesíthetnek, ezek a helyettesítő lapok. A helyettesítő lapokat tartalmazó kanaszták neve nem tiszta, fekete vagy vegyes kanaszta. Természetesen egy tiszta kanaszta is vegyessé tehető – ha helyettesítő lapot adunk hozzá.

A lepakolás legalább három lappal lehetséges. Ezek közül legalább kettőnek természetes lapnak kell lennie (ásztól négyesig). A sorban soha nem lehet több helyettesítő lap, mint természetes lap, és összesen legfeljebb három helyettesítő lapot tartalmazhat.

Dzsókerkanaszta

A dzsókerkanaszta kizárólag helyettesítő lapokból áll. Ez 2000 pontot ér. A dzsókerkanasztát egy körben kell lepakolni.

A dobópakli

A játékos eldöntheti, hogy a zárt talonból húz egy lapot, vagy az egész dobópaklit kézbe veszi. A dobópakli az alábbi szabályok szerint vehető fel:

• Nem engedélyezett csupán egy lapot húzni a dobópakliból – ha a játékos innen szeretne húzni, az egész paklit fel kell vennie.
• Csak a dobópakli legfelső lapja látható, tehát előnyben van az a játékos, aki megjegyzi az eldobott lapokat.
• A dobópakli csak akkor vehető fel, ha a játékos azonnal fel tudja használni a felső lapot.
• A dobópakliból csak a felső lap felhasználása után húzhat további lapokat a játékos.
• Ha a dobópakli blokkolva van, a játékos vagy a csapat nem húzhat onnan – kivéve egy játékos vagy csapat utolsó körében, ilyenkor ugyanis felhúzható egy fekete hármas a dobópakliból.
• Ha a dobópakli be van fagyasztva, a játékos vagy a csapat csak különleges esetekben húzhat onnan.
• A játékosok ismerik a dobópakliban levő lapok számát, de csak a legfelső lap látható.

A dobópakli blokkolva van, ha a tetején fekete hármas található. Ilyenkor a játékosok nem vehetik fel. Ha azonban egy természetes lapot dobnak a fekete hármas tetejére, a pakli blokkolása feloldódik.

A dobópakli le van fagyasztva, ha a tetején helyettesítő lap vagy piros hármas található. Ezeket a lapokat keresztirányban kell a paklira helyezni, és ha ott találhatók, a paklit senki nem veheti fel. Ha másik természetes lapot helyeznek a helyettesítő lapra vagy a piros hármasra, a pakli ismét felvehetővé válik. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a játékosnál két ugyanolyan rangú természetes lap van, mint a felső lap. Ezeket a lapokat azonnal le is kell pakolni. A lepakolás után a játékos más lapokat húzhat a dobópakliból.

A játék vége

Az a győztes, aki először éri el az 5000 pontot. A pontok összeadása a leosztások után történik, leosztás közben nem.

A leosztásnak akkor van vége, ha az egyik játékos az összes lapjától megszabadul, és lepakolta a megfelelő számú kanasztát.

Van egy különleges eset, amikor nincs szükség kanasztára a játék befejezéséhez – amikor kifogynak a lapok a zárt talonból. Ebben az esetben a játék automatikusan véget ér. A negatív és pozitív pontok összeadása az egyes leosztások után történik.